Célkitűzés & Motiváció
Célkitűzési megközelítések összehasonlítása
← Vissza a Tudástárba
A célkitűzés mint emberi jelenség
A célok kitűzése – a jövőbeli állapotok tudatos elképzelése és az azok felé irányuló szándékformálás – az emberi gondolkodás és tervezés egyik alapvető jellemzője. A pszichológia, a viselkedéstudomány és a szervezetkutatás egyaránt kiterjedten vizsgálta ezt a területet, és különböző elméleti megközelítések, keretrendszerek alakultak ki.
Az alábbiakban néhány széles körben ismert megközelítést mutatunk be leíró, összehasonlító formában. A bemutatás célja nem az ajánlás, hanem a fogalmi tájékozódás elősegítése.
Különböző célkitűzési megközelítések
Eredményalapú célok
Az eredményalapú megközelítésben a célok egy kívánt végállapotot írnak le: „el akarom érni X-et". Ez a forma az elvárt végeredményre fókuszál. Az elméletek egy csoportja szerint ez a forma a motiváció egyik erős forrása, mivel konkrét képet rajzol a kívánt jövőbeli állapotról.
Jellemzők: konkrét végpont, eredményvezérelt gondolkodás.
Folyamatalapú célok
A folyamatalapú megközelítés nem a végeredményre, hanem a folyamatban való részvételre helyezi a hangsúlyt: „rendszeresen foglalkozom X-szel". Az irodalom egy része szerint ez a forma ellenállóbb a sikertelenség demotiváló hatásával szemben, mivel az értékelés alapja maga a cselekvés, nem a kimenet.
Jellemzők: cselekvésvezérelt, a folyamat önmagában értékes.
Ismert elméleti keretek
| Megközelítés | Fő jellemzők | Eredet / Kontextus |
|---|---|---|
| SMART-keretrendszer | Specifikus, Mérhető, Elérhető, Releváns, Időhöz kötött célok | Szervezeti és menedzsment kontextus, 1980-as évek |
| OKR (Objectives & Key Results) | Ambiciózus célok és mérhető kulcseredmények összekapcsolása | Technológiai vállalati kultúra, Andy Grove, Intel |
| Megvalósítási szándékok | „Ha X, akkor Y" típusú előre tervezett cselekvési sémák | Szociálpszichológia, Peter Gollwitzer kutatásai |
| Értékalapú célok | A cél kapcsolódik az egyén mélyebb értékeihez és identitásához | Humanisztikus pszichológia, elfogadás- és elköteleződésterápia kontextusa |
| Közeledési vs. elkerülési célok | Valami felé való haladás vs. valamitől való távolodás mint motivációs irány | Motivációs pszichológia, teljesítménycél-elmélet |
A motiváció belső és külső forrásai
A célkitűzés hatékonyságával kapcsolatos pszichológiai irodalom egyik visszatérő témája a belső (intrinzik) és külső (extrinzik) motiváció megkülönböztetése. A belső motiváció esetén a cselekvés maga jelent értéket – az érdeklődés, a kíváncsiság vagy a személyes fontosság révén. A külső motiváció esetén a cselekvést valamely külső következmény – jutalom vagy elkerülendő következmény – irányítja.
Az önmeghatározás-elmélet (Deci és Ryan) kutatásai szerint a belső motiváció általában tartósabb viselkedési mintákat eredményez, míg a kizárólag külső motiváción alapuló cselekvés érzékenyebb a megerősítő körülmények változásaira. Fontos megjegyezni, hogy a valóságban a motiváció ritkán tisztán belső vagy külső – a legtöbb esetben mindkét elem jelen van, különböző arányokban.
A célok és az identitás kapcsolata
Az identitásalapú megközelítés szerint a célok tartóssága részben attól függ, mennyire illeszkednek az egyén önképéhez és értékeihez. Ez az összefüggés a szociálpszichológiai és a személyiségpszichológiai irodalomban egyaránt megjelenik. Az identitásalapú keret szerint nem csak az számít, mit akarunk elérni, hanem az is, hogy milyen személynek tartjuk magunkat a folyamat során.
Korlátok és kontextus
Ez a szakasz tisztázza az anyagok tájékoztató jellegét, az egyéni ajánlások hiányát, a mindennapi életben alkalmazott megközelítések sokféleségét, valamint azt, hogy az itt található információk nem helyettesítik a személyes döntéshozatalt és szakértői tanácsot. A fent bemutatott összehasonlítás leíró jellegű és nem tartalmaz ajánlást bármely megközelítés alkalmazására.
Folytassa az olvasást
